Továbbélni test nélkül

Láttunk már ilyet, még ha nem is a valóságban. A Transzcendens című akcióthrillerben például a Johnny Depp alakította mesterségesintelligencia-kutató, bizonyos dr. Will Caster halála előtt még gyorsan szuperszámítógépbe táplálja az emlékeit, hogy a későbbiekben valamiféle fura digitális entitásként létezzen tovább. Bár a gép öntudatosítása sikerrel jár, nem sokkal a betáplálást követően Will hangján szólal meg és akcióba is lendül – tőzsdei műveletekkel egyetlen nap leforgása alatt 38 millió dollárt szerez, feleségével együtt vidékre költözik, mármint a gép, és a könnyen szerzett pénzből egy korszerű technikával felszerelt laboratóriumot hoz létre, ahol biológiai kísérleteket végez, és jelentős haladást ér el a nanotechnológiában –, a tudományos áttörés villámsebesen a világ egyfajta összeomlásához (is) vezet.

Benjamin Curtis, a Nottingham Trent egyetem filozófusa szerint, ha mindez ténylegesen is megvalósul, az talán még a pokolnál is durvább szenvedéseket zúdítana az emberiségre: annál, mint hogy valakinek életben tartsák öntudatánál lévő agyát a testén kívül, tán még a halál is jobb. „A saját elméd foglya lennél, képtelenül arra, hogy bármit is érezz vagy megtapasztalj a téged körülvevő világból, vagy hogy bármivel interakcióba léphess. A legjobb esetben is csak a saját gondolataid jelenthetnének számodra társaságot. Vannak, akik szerint a halhatatlanság, még egy tökéletesen működő testben is szörnyű lehet. Mindez bármiféle kapcsolat nélkül a külvilággal: maga a földi pokol” – mondja. Curtis professzor természetesen nem Johnny Depp 2014-es filmje kapcsán vizionált virtuális és lelki armageddont, hanem a Yale Egyetem kutatóinak áprilisban nyilvánosságra hozott félelmetes kísérletére reagált ekképpen. A tudósok nem kis büszkeséggel osztották meg a szakmával, hogy sikerült életre kelteniük, ha tetszik, feltámasztaniuk száz levágott disznó agyát, amelyek 36 órán keresztül működtek a testen kívül. No, tudatuknál azért nem voltak, így a disznók továbbra is halott elmével „tűrték” hogy megpróbálják őket visszaráncigálni az „A” oldalra, de tény és hatalmas áttörés, hogy maga az agy a koponyán kívül újra működésbe tudott lépni.

Néhány szivattyú meg egy kis vér

A legvadabb sci-fi filmek forgatókönyveit is felülírják azok az elképzelések, amelyekről egyre több kutató beszél az emberiség jövőjével kapcsolatban. Henry Makram ideggyógyász már 2009-ben arról értekezett egy TED-konferencián, hogy az emberi elme hamarosan nyitott könyv lesz a tudomány számára, illetve, hogy már csak néhány kis lépés választja el a tudósokat attól, hogy elkészítsék az agy részletes számítógépes modelljét. A lépések mértékében a disznóagyakat újraélesztő kutatócsoport egyik vezetője, Nenad Sestan professzor is egyetért – azt állítja, csak hozzáfogni volt nehéz a feladathoz, utána ment minden, mint a karikacsapás. A koponyán kívüli agyélesztéshez ugyanis semmi másra nincs szükség, mint néhány szivattyúra, melyek fenntartják a keringést, némi mesterséges vérre, no meg egy fűtőtestre, amely folyamatosan optimális hőmérsékleten tartja az éledező agyat és környezetét. A professzor szerint ezzel az eljárással az agy gyakorlatilag bármeddig életben tartható, és a tudat felébresztésére is rendelkezésre állnak különféle eljárások.

Ezzel szemben dr. Makram úgy véli, hogy a világegyetem azért hozta létre az agyat, hogy lássa önmagát, ekképpen a szándék és a végcél tekintetében lényegében független az egyes embertől és a személyiségtől. Az idegkutató és csapata egyelőre a mesterséges intelligencia felől közelíti a témát – az agykérgi szimulációk során 1,6 milliárd neuront emulált számítógépen, ami már hozzávetőleg egy macska agyának felel meg, a neuronok számát tekintve –, hiszen ha egyszer az emberiség eljut arra a pontra, hogy gondolkodni, kommunikálni képes, és saját létezésével tisztában lévő agyat tud létrehozni számítógép segítségével, akkor onnantól semmi nem gátolhatja majd meg abban, hogy a fordítottját is elvégezze. Azaz, hogy az agy, vele együtt pedig az összes tudás, emlék és érzés letölthetővé váljon egy számítógépes programba, melyet örökké eltárolhatunk egy merevlemezen.

Legyőzni a halált

Egyes elképzelések még ennél is tovább mennek, s nem elégszenek meg tudatunk egyszerű, számítógépre történő letöltésével. Véleményük szerint a klónozás, illetve a le- és visszatölthető emberi tudat segítségével akár a halált is legyőzhetjük. Amenynyiben reprodukálni tudjuk majd saját testünket – nem puszta hologramban, hanem hús-vér valójában – és képesek leszünk áttölteni bele tudatunkat, úgy az örök élet kapuja nyílhat meg az emberiség előtt.

Bár a tudat felébresztésére egyelőre egyetlen konkrét kísérlet sem irányult, már most akadnak olyan feltörekvő start-up vállalkozások, amelyek a jelenleg még tudományos fantasztikumnak számító digitalizált agyakban, valós személyek tudatát működtető gépekben látják a meggazdagodás reményét. A Robert McIntyre alapította Nectome cég már honlapja főoldalán nekünk szegezi a kérdést: Mi lenne, ha el tudnánk menteni az agyad? A cég egyelőre nem ígér mást, mint hogy a lehető legmodernebb technológiával igyekszik megőrizni az agyat abban a reményben, hogy a jövőben majd tudnak vele valamit kezdeni a tudósok. Egy teljesen új, akár ezer évig is kitartó „balzsamozási” eljárással dolgoznak, melynek egyetlen hátulütője, hogy a delikvensnek halottnak kell lennie hozzá. A Nectome jelenleg halálos betegeknek tudja felajánlani a szolgáltatásait, ráadásul ezen belül is leginkább olyan államokban vagy országokban, ahol engedélyezett az eutanázia. Ahhoz, hogy teljes egészében meg tudják őrizni az agyat, annak még egészséges, élő állapotban kell lennie, ekképpen az általuk kifejlesztett különleges vegyi anyagot a még élő test nyaki artériáin keresztül kell a fejbe juttatni. Az eljárás, mondanunk sem kell, százszázalékosan halálos.

Fagyasztva várják a jövőt

Maga az ötlet, hogy valahogy megőrizzük az agyat vagy a testet a jövő számára, nem új keletű, csak éppen egyre kifinomultabb módszereket igyekeznek bevetni az ezzel foglalkozó kutatók és vállalkozások. A legegyszerűbb eddig próbált verzió, amikor csak folyékony nitrogénnel lefagyasztják a testet, abban a reményben, hogy a jövőben az valamilyen módszerrel újraéleszthető lesz. Az Alcor Life Extension Foundation például jelenleg 150 testet és fejet tart ilyen fagyasztott krioálomszerű formában, ám az csak a jövőben fog kiderülni, hogy ez a módszer okoz-e maradandó károsodást az agyban.

A Nectome végső soron ezt kombinálja az előbb már említett kemikáliás balzsamozással, amivel az ígéretek szerint a nanométeres szintig megőrizhető az agy, beleértve az agyi idegsejtek közötti kapcsolatok, azaz a konnektom teljes térképét. Ez pedig nem jelentéktelen eredmény, hiszen egyetlen agyi idegsejt akár 8 ezer másikhoz is kapcsolódhat. A tudósok szerint a konnektom megőrzése lehet a kulcsa annak, hogy később újra tudják alkotni egy ember tudatát, azonban McIntyre-nek és csapatának nem az a célja, hogy a test és az agy később „feltámasztható” legyen, hanem az, hogy abból majd valamikor ki tudják nyerni az információkat. Vagyis, amíg kikapcsolt állapotban van a számítógép, a rajta lévő adatok ne vesszenek el.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!