Ritka egyetértés van a kormány és az ellenzék között abban, hogy a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben a bűnüldözési technológiát fejleszteni kell, és ezzel zsugorodik a magánszféra. A leplezett megfigyelés eszközeit azonban soha nem látott mértékben használják az állam egyenruhásai és titkosszolgálatai. Az embereknek bízniuk kellene abban, hogy a hatalom nem fordítja ellenük új fegyverét. Bizalom hiányában reális a kérdés: az új, 55 milliós hangfelismerő szoftvert az Iszlám Állam katonái mellett a „Soros-zsoldosok” ellen is bevetik-e?

  -
  -
- – Kép 1/2

2001. 09. 11. Amerikai Egyesült Államok. Tizenkilenc terrorista utasszállító repülőgépeket használ tömegpusztító fegyverként. 2995 ember hal meg aznap a támadásokban. A szabad világ szívét éri találat, amikor annak jelképeit pusztítják el; az al-Kaida merényletsorozata földig rombolja a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyait, egy repülő a Pentagon épületére zuhan, a negyedik vélhetően a Fehér Ház felé tart, amikor az utasok visszafoglalják. Pennsylvaniában csapódik a földbe. Az Egyesült Államok válaszlépése, amely egy láthatatlan és könyörtelen ellenféllel szemben aligha kecsegtet sikerrel, a terrorizmus elleni háború.

Elharapódzott hírszerzés

Szeptember tizenegyedikén szintet lép a globális terrorizmus, az addig távolinak vélt konfliktusok világszerte befészkelnek az emberek otthonaiba. Azzal szembesülnek a demokratikus államok, hogy a globális terrorizmus genfi egyezményt nem ismerő gyilkos hadviselése miatt át kell írniuk a biztonságpolitikájukat.

Az Egyesült Államok kongresszusa alig másfél hónappal az összehangolt támadássorozat után életbe lépteti az USA Patriot Act-et, vagyis a Hazafias törvényt.

„A magánszféránkra két nagy veszély leselkedik, az egyik a forradalmi technológiai fejlődés, a másik a terrorizmus elleni küzdelem. Ha ez a kettő összekapcsolódik, márpedig nyilván összekapcsolódik, akkor ez jelentős változást eredményez az állampolgárok számára” – mondja a VH-nak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. „Mindaz, amit 2001. 09. 11. után bíráltunk, a nemzetbiztonsági szempontból pluszjogköröket adó jogalkotást, ahhoz hasonló megoldások az európai terror megjelenésével a kontinens több államában is gyakorlatba kerülnek. Nyilván nem árulok el titkot, hogy ez nem az emberi jogok szélesítését jelenti. A terrorizmus elleni fellépés olyan indok, ami miatt a magánszféra háttérbe szorítható, még az Európai Bíróság gyakorlata értelmében is.”

Az említett, tíz fejezetből álló Hazafias törvény növeli az FBI költségvetését, lehetővé teszi a katonai segítségnyújtást akár tömegpusztító fegyverekkel is, bővíti az elnök hatalmát. A hírszerzés bírói végzés nélkül figyelhet meg telefonvonalakat, e-maileket, vizsgálhat orvosi, pénzügyi iratokat. Magánbeszélgetések hallgatnak le milliószám, hogy adatbázist építsenek a személyes adatokból.

E cikkely 2015. május 31-én éjfélkor lejárt, és a kongresszus nem szavazta meg a megújítását. A Magyar Idők 2015. októberi 30-i számában ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, az egyik kedvenc kormánymédia-szakértő arról beszél: „nemcsak a magyar joggyakorlat, de sokkal inkább az uniós szemlélet radikális változására van szükség, hogy ne legyünk teljes mértékben kiszolgáltatva a radikális terrorista szervezeteknek. Földi László szerint háború van az Iszlám Állam és Európa között, erre a harcra azonban az unió szemlátomást nincs felkészülve. Nincs tehát más megoldás, egy felelős kormányzatnak ki kell feszítenie a tagállami hatásköröket, hogy megvédhesse az országa határait és a lakosságot”.

Kormányzati Facebook

A menekültválság kellős közepén járunk. Orbán Viktor kezd rákapni a harciasság ízére: végre nem a döglött oroszlánt vagy a Norvég Alapot kell rugdosni, jöhet egy látványos ellenség: sok-sok robbanómellényes migráns.

„Az Iszlám Állam sok harcosa tér vissza Európába, ezért Magyarországon sem lehet kizárni egy terrorcselekmény lehetőségét” – véli 2015. december 9-i interjújában Besenyő János ezredes, a Honvéd Vezérkar tudományos kutatóhelyének vezetője. Ekkor már elfogadták az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényt, melyet a komolytalan népnyelv kormányzati Facebooknak nevez. A belügy öt napot hagy a véleményezésre.

„Az arcképelemző központ létrehozását hosszabb egyeztetési folyamat előzte meg, amelyben a Belügyminisztérium figyelembe vette az adatvédelmi hatóság álláspontját és érveit. A fő kérdés az, hogy a fénykép, tehát az arcképmás kezelésétől külön kell választani a biometrikus adat kezelését. Ez egy kód, amely az emberhez kapcsolódik, és nem változtatható meg. Azt mondtuk, hogy a biometrikus adatok kezelésére külön felhatalmazás kellett, megfelelő garanciákkal. A törvény így ment át. Nagyon fontos, hogy az azonosítás nem automatizált módon történik, hanem emberi közreműködéssel” – mondja az adatvédelmi hatóság elnöke.

Nemzeti Szakértői és Kutató Központ. E steril elnevezésű szervezetről első hallásra senki meg nem mondaná, hogy a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás igazságügyi szakértése a profilja. 2017-ben kezdte meg a működését. Itt kezelik az arcképnyilvántartást is, mintegy 50-en vannak. A bűnüldöző szervek elég széles köre megalapozott esetben kérheti az arcképprofil-azonosítást.

Megcsappant a bizalom

Molnár Zsolt MSZP-s képviselő, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja szerint a terrorizmus és a szervezett bűnözés már nem ballonkabátos, bajuszos-napszemüveges emberek utazgatása. Veszélyes lenne, ha bárki kompakt támadást indítana a bűnüldözési és nemzetbiztonsági arcképfelismerő vagy éppen térfigyelő rendszerek fejlesztése ellen. Ezek nélkül ugyanis tűt keresnének a szénakazalban a rendvédelmi szervek. A politikus szerint is növelni kell az állami kontroll lehetőségét, de az a társadalom, ahol a fékek és ellensúlyok rendszere nem működik, megoldhatatlan kihívás elé állítja a közéletet, mert valamelyik ujjába mindenképpen bele kell harapnia.

„A Fidesz–KDNP és a NER iránt olyan alacsony a bizalmi szint, hogy érthetően mindenhol azt keresi a társadalom, és így vagyok ezzel jómagam is, hogy vajon hol tudnak visszaélni ezekkel a képességekkel. Nagy-Britanniával, ahol komoly jogkorlátozó intézmények vannak, nem gondolja a társadalom, hogy nem a terrorizmus és a szervezett bűnözés üldözésére, megelőzésére, hanem brit civilek megfigyelésére használják a nemzetbiztonsági technológiákat. Természetesen nem tudnám állítani, hogy ez nálunk másként van, de az kétségtelen, ezek a technikák alkalmasak arra, hogy összekapcsolásukkal akár ellenzékieket, civileket figyeljenek meg. Azt lehet vélelmeznünk, hogy mivel ez a kormány mindenre képes, így erre is. Sok visszaélési kimenet van a rendszerben, amit a jogszabályok elméletileg lezárnak, de a hatékony ellenérzésük szinte lehetetlen. Megoldásként a legegyszerűbb lenne demokratikus kormányt választani” – mondja a szocialista politikus.

Lehallgatni már nagyon tudunk

Álliberális álhiszti álproblémák miatt? – tegyük föl a kormánysajtóban a megfigyelésekkel kapcsolatban gyakran megjelenő kérdést bátran. Mert van rá igazi válasz. 

A kormány 2015 után támadást indított a független civil szervezetek ellen, Orbánék szerint minden ellenzékiség és hatalomkritika a homályos Soros György-féle ármány miatt van. Ez eddig politikai humbug. Még a külföldről támogatott szervezetekről szóló, 2017-ben hozott jogszabály is csak megfélemlítő, megbélyegző eszköz marad. Annak viszont hatékony. A Nyílt Társadalom Alapítványok nevű szervezet már Berlinben dolgozik.

A 2018 nyarán elfogadott Stop Soros!-sal azonban börtönnel fenyegeti a jogalkotó a jogellenes bevándorlás vagy tartózkodás elősegítését. Egy évet kaphat (Btk. 354./A), aki rendszeres szervező tevékenységet folytat azért, hogy hazájában nem üldözött személy részére menedékjogi eljárás kezdeményezését teszi lehetővé, és ehhez anyagi eszközöket ad. Szervezésnek minősül az információs anyag készítése, terjesztése vagy erre adott megbízás, a hálózat építése, működtetése. 

Emlékszünk a Fidesz-szólamokra a bevándorlásszervező Soros-hálózatról?

Az Amnesty International Magyarország, amely az Alkotmánybíróságon támadta meg a Stop Soros!-t, egyelőre nem érzékelte a jogi következményét a törvénynek, azonban nagyon is valósnak tartják annak a veszélyét, hogy a hatóságok alkalmazni fogják a szabályozást.

„Kizárólag a kormány akaratán múlik, hogy a rendkívül homályos és alaptörvény-ellenes jogszabály alapján indítanak-e nyomozásokat és zárnak-e börtönbe valakit jogszerű tevékenységek miatt” – mondta Demeter Áron jogász, a szervezet emberi jogi szakértője a VH-nak. „Egy ilyen törvénynek nincs keresnivalója egy jogállamban. Börtönnel fenyegetni azokat, akik másoknak segítenek (jogszerűen), egy új szintje a kritikus civilek és aktivisták elleni boszorkányüldözésnek.”

Az általunk megkérdezettek egy része feltételezi, hogy a telefonbeszélgetéseit már most lehallgatják. Az elmúlt években több ilyen élményről számoltak be civilek és politikusok is. A Paks 2 nevű orosz–magyar mutyi követéséről ismert Jávor Benedek (Párbeszéd) EP-képviselő írta egy éve a Facebookján: „Amikor egy civil jogvédővel beszélsz telefonon, majd a vonal szakadozni kezd, és váratlanul elkezdi visszajátszani a beszélgetéseteket az elejétől, miközben az, akivel telefonáltál, felhív a másik telefonodon – na, az priceless (megfizethetetlen – a szerk.)” 

Megkerestük az ügyben a Nemzeti Szakértői és Kutató Központot és a rendőrséget is, de lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre.

 

Gyanú és árnyéka 

A civilek lehallgatása a Stop Soros! alapján akár lehet reális is, hiszen egy újabb törvénymódosítás miatt júliustól úgynevezett előkészítő eljárást lehet indítani titokban bárkivel szemben, aki bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet, vagy – és most tessék figyelni! – azzal szemben is, aki vele közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tart. Így lehallgatható, és minden személyes adata elérhető a nyomozóhatóságok számára. És akkor a végére egy talány: a szakértői központ 55 millió forintért vásárolt idén hangfelismerő szoftvert. Ha ez meglett volna 2015-ben, akkor talán Salah Abdeslam sem tudja a Stade de France stadionhoz szállítani a három öngyilkos merénylőt 2015. november 13-án Párizsban, mert lekapcsolják már a Keleti pályaudvaron. Hiszen járt ott. Ezt az alkalmazást tehát értjük, elfogadjuk. De mi legyen az egyszeri Soros-zsoldossal, aki a közértből hallatja a hangját a lehallgatókocsi felé: „Csók, drágám, ötre otthon vagyunk, én, a gránátos kocka és a patisszon.” 

Megalapozott a gyanú. De ki a bánat lehet az a patisszon, és mit sütött ki Sorossal?

 

Címkék: megfigyelés

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!