Néhány éven belül összeomolhat a vízközmű-szolgáltatás, ha a kormány nem realizálja a rezsicsökkentéssel járó veszteségeket, és némi anyagi támogatással nem nyúl az ágazat alá – nem más állítja ezt, mint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése.

 

A negyven hazai vízszolgáltató cég szakmai és érdekképviseletét ellátó Magyar Vízközmű Szövetség vélhetően azért épp a kormány számára leghitelesebb kutatóműhelyt bízta meg a tanulmány elkészítésével, hogy a politikai vezetés nehezebben mondassa: nincs probléma, csupán szakmai nyavalygás.

A tanulmány alcímében feltett kérdésre, vagyis hogy fenntartható lesz-e az ivóvízellátás biztonsága a jövőben, a nyáron készült kutatás, illetve a nemrégiben nyilvánosságra hozott, részletező tanulmány egyértelműen nemmel felel. Amennyiben nem történik változás, a vízközműcégek – csupán a szakmában dolgozók korából következtethetően – 2027-ig elveszítik alkalmazottaik egynegyedét, azaz 5150 embert. Ez a szám csak és kizárólag az elkövetkezendő néhány évben nyugdíjba vonuló munkaerőt érinti, és nem beszél azokról a fiatalabbakról, akik az alulfizetettség miatt váltanak. Mivel a vízközmű cégeknél dolgozó emberek jövedelme több mint 200 ezer forinttal elmarad az ipari munkavállalók átlagbérétől – az energiaszektorban 400 ezer Ft felett van, a vizeseknél alig haladja meg a 200 ezret –, már most többen próbálják átmenteni magukat a villany-, gáz- és hőszolgáltatókhoz. Pedig a vízvezetékek állapota egyre kevésbé tűri az elszivárgást, sürgető cseréjük mind több és több szakembert igényelne.

A magyarországi ivóvízhálózat hossza 92 446 kilométer, a harmada azbesztcement, zömüket az 1960-as és ’70-es években fektették. Az eternitcsövek tervezett élettartama maximum 50 év, így ezek a vezetékek már nem bírják sokáig. A 30-40 évre hitelesített 1970 és 1990 közötti PVC-csövek is lassan cseréért kiáltanak, vagyis a következő 20 évben a legóvatosabb becslések szerint is 40 ezer kilométer cső cseréjére lenne szükség. Ez éves szintre lefordítva nagyjából 2000 kilométernyi hálózatfelújítást jelentene, ehhez képest jelenleg évi 350 kilométer cső cseréjére nyújt fedezetet a cégek bevétele. Az elmúlt évek elmaradt amortizációs munkáinak következménye, hogy tavaly több mint dupla annyi csőtörést kellett elhárítani, mint öt évvel korábban – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) felmérése az országos hálózat 56 százalékát túlnyomóan kockázatos, míg 30 százalékát már most kockázatos állapotúnak minősíti. Mindez, a tanulmány szerint, többek között a rezsicsökkentés következménye – a közműcégek alacsony, önköltség alatti áron szolgáltatnak, így nem marad pénzük a felújításokra, karbantartásokra. A MEKH adatai szerint ahhoz, hogy a vízműrendszer ne omoljon össze, a következő 15 esztendőben évente 103 milliárd forintot kellene fordítani a vízműcégek által használt csőrendszer megújítására. A 40 vizes cég összesített éves árbevétele 250 milliárd forint – ezekből a számokból adódik, hogy akkor lehetne megelőzni a vízszolgáltatás 10, de maximum 20 éven belül bekövetkező teljes összeomlását, ha a cégek árbevétel felmenne 353 milliárdra. Állami segítség nélkül ez lehetetlen.

FOTÓ: LAKATOS PÉTER, MTI

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!